Beszélgetés Nusikával
magwas írta dec. 19, 2007 napján
Az MK is érdeklődött néhány dologról a NUSInál?, és meghívták egyeztetésre. A megbeszélésen én is részt vettem az MK színeiben. Szó esett a RABIC kérdéseiről is.
A NUSI ügyvédjével történő rövid eszmecsere után megtudhattuk, hogy tulajdonképpen ő is azt gondolja ezeknek az információknak a nyilvánosságáról, mint mi, de mégse adnák oda, mert hátha mégsem. Reflexszerüen válaszoltam, hogy sebaj, akkor majd az ombudsmant megkérdezzük ezügyben. Mire az ügyvéd azt mondta, hogy éppen ezt tette. Kisvártatva megtudhattam (így jár aki nem figyel), hogy pillanatnyilag nincs ombudsman. Szép trükk volt, gratulálok.
A többi kérdésről csak annyit (mivel azok az MK témái), hogy azokban még ennél is jobban hülyének néztek minket.
From unknown Fri Jan 4 15:20:08 +0000 2008
From:
Date: Fri, 04 Jan 2008 15:20:08 +0000
Subject: Közérdekű
Message-ID: <�+0000@rabic.kicks-ass.org>
Mennyi idő alatt kell az információ-hozzáférést megtagadni vagy teljesíteni?
Az adatkezelőnek 8 nap áll rendelkezésére a kérés megtagadására, amit azonban mindig indokolni
köteles. Egyéb esetben a kérésnek a „legrövidebb időn belül”, legfeljebb azonban 15 napon belül eleget kell
tennie (az Avtv. napot említ, ami naptári napként értelmezendő).*
A fenti időpontok természetesen a kérelem tudomásra jutásától (a kérés beérkeztétől) számítandók.
Hivatkozás: * Avtv. 20.§ (1) és (2) bek.
Mi történik akkor, ha az adatkezelő szerv nem válaszol?
Nyilván van az úgy, hogy a hivatalnak sok dolga van, néhány Szervnek azonban a hallgatás
kifejezetten a kedvenc sportja. A hallgatás közérdekű adatok esetében viszont öngól. Az adatvédelmi biztos
állásfoglalása szerint ugyanis az adatkezelő hallgatása az Avtv. alapján a kérés megtagadásaként értelmezendő.*
Vagyis ha mindkét törvényi határidő válasz nélkül telik el, az adatkérő a rendelkezésre álló 30 napon belül (!) a
bírósághoz fordulhat.
Hivatkozás: * Omb. 16/A/95
Elévül-e a hozzáférés joga?
Ilyen nincs. Maga a jog osztja az információ sorsát: a közérdekű adatokhoz (iratok megismeréséhez)
való jog időben nem korlátozható. Vagyis egészen addig jogunk van a hozzáféréshez, amíg az iratokat ki nem
selejtezték.
Hivatkozás: 19/1995. (III.28.) AB hat.
Ki fordulhat bírósághoz?
Mint említettük az, akit adathozzáférési erőfeszítései közepette jogsérelem ért. Kérelmét alaptalanul
megtagadták, válaszra sem méltatták, az adatszolgáltatásra előírt határidő eredménytelenül telt el,* vagy
nyilvánvalóan nem a kért adatokat szolgáltatták neki ki. Az Avtv. 19.§ (3) bekezdésben pontosan behatárolt
megtagadási okokat az adatkezelő nem értelmezheti kiterjesztően. Ha tehát a kért iratokból (adatsorból) csak
meghatározott adatok minősülnek titkosnak, akkor – azok kiemelése után – a többi adat hozzáférhetőnek
minősül. A kiemelt (titkos) adatok helyettesítésére az adatkezelő nem köteles, hacsak más jogszabály (például
a környezeti hatásvizsgálatról szóló**) ezt nem írja számára elő.
Megnyílik a bírósági út akkor is, ha az adatkezelő szerv az adatvédelmi biztos felhívása után sem teszi
lehetővé az adatokhoz való hozzáférést.
Hivatkozás: * Omb. 16/A/95, ** 314/2005. (XII.25.) Korm. sz. r.
Mit kell tudni a bírósági jogorvoslatról?
A jogsérelmet szenvedett kérelmező a megtagadástól számított 30 napon* belül a bíróságtól kérheti,
hogy az adatkezelő szervet kötelezzék a kért közérdekű adat kiadására.**
A bíróság illetékességét – az Avtv. 21.§ (5) bek. értelmében – mindig az adatközlést megtagadó szerv
székhelye alapozza meg. Tehát minisztérium vagy országos hatáskörű szerv ellen indítandó pernél a keresetet
a székhely szerinti megyei (budapesti székhely esetén a Fővárosi Bíróságnál) kell benyújtani. „Helyi adatkezelők” ügyeiben az adott megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság (Budapesten a Pesti Központi
Kerületi Bíróság) jár el.
A per soronkívülisége egyébként – elméletileg – biztosítja az ügy (viszonylag) gyors elbírálását. A
bíróságnak eljárásában minden olyan jogilag releváns körülményt meg kell vizsgálnia, amely összefügg
közérdekű adat megtagadásával. A perben a köz szolgálatára rendelt Szervnek kell bizonyítania, hogy
jogszerűen és alappal tagadta meg a kért adatok kiszolgáltatását.***
Egy-egy ilyen per megindítása után máskülönben érdekes dolgok történhetnek: a folyamatok
felgyorsulhatnak, néha hirtelen még a kért adatok is megérkezhetnek…
Hivatkozás: * Avtv. 21.§ (3) bek., ** Avtv. 21.§ (7) bek., *** Avtv 21.§ (2) bek., Omb. 50/K/2003
LP (LMCS)
Hozzászólások:
Válasz az eredetire: